gotta found you

Sziasztok.
Mivel összegyűlt a 3 komment,ezért meghoztam a következőt. Remélem tetszeni fog. A folytatáshoz itt sincs más szabály,csak a 3 komment.
Jó olvasást :)

*Taylor*

Miután Louval megreggeliztünk,gyorsan bepakoltam a mosatlant a gépbe,majd miután végeztem,karon ragadtam Louist és magam után rángattam.

Gyorsan bezártam az ajtót és rohantam is le a lépcsőn.

-Hé,hé! Hova ez a nagy sietség?-nézett rám a lépcső tetejéről Louis

-Siess már...Annyira szép az idő. Nem szabad egy percet sem elpazarolni.-toporzékoltam

-Jól van nyugi már.Itt vagyok.Nem is tudtam,hogy ilyen vagy.-sétált le mellém,majd átkarolt és adott a hajamra egy puszit

-Én sem tudtam eddig.Lehet,hogy te váltod ki belőlem.-mosolyodtam el,aztán megfogtam Louis kezét.

Ujjait lassan az enyéim közé csúsztatta,utána pedig elindultunk.

-Amúgy merre megyünk?-érdeklődött Louis

-Nem tudom.Csak előre.-nevettem fel

-Hát jó..de el ne tévedjünk.-nevetett Louis is

- Doncasterbe? Te hülye vagy? Hogyan?-kérdeztem

-Belőled az is kitelik..-nevetett

Ennél a pontnál bedobtam a műdurcát, Louis azonnal kapcsolt,magához rántott és megcsókolt,de én nem viszonoztam.

-Héé.Most ennyire megharagudtál?-kérdezte szomorkásan

-Nem de hogy. Csak húzom az agyad. Na gyere.-simítottam végig ujjam ajkain,majd megcsókoltam

Nem kellett sokáig biztatni, azonnal visszacsókolt,és ajkaink vadul falták egymást. Abban a pár percben nem érdekelt,ha akárki is lefotóz,mert boldog vagyok,szemlátomást Louis is az,és csak ez a lényeg.

Miután ajkaink elváltak egymástól,Louis elégedett vigyorral az arcán megfogta a kezem,majd újra elindultunk.

Már egy jó ideje céltalanul bolyongtunk a városban,amikor elkezdett szakadni az eső.

-Úristen.Fussunk.Szarrá fogunk ázni.-sipákolt Louis

-Nem baj..én szeretnék így sétálni,az olyan romantikus.-mosolyogtam

-De megfogunk fázni.-szabadkozott 

-Leszarom.Gyere már.Majd ápollak.-nevettem fel,majd elkezdtem magam után húzni,több kevesebb sikerrel

-Na jó.Legyen.De ha beteg leszek miattad..és elmegy a hangom...te énekelsz helyettem.-indult meg végül

-Azt lesheted.-nevettem fel

-Na jól van Campbell.-rántott magához,majd felkapott az ölébe,és úgy csókolt meg

Én csak csüngtem ajkán szótlanul,mint gyümölcs a fán. Teljesen elvarázsolt.Leírhatatlan érzés kerített maga alá. Nem akartam,hogy csókunk abba maradjon,így minden erőmmel azon voltam,hogy újabb táncra hívjam Louis nyelvét.

De sajnos ez is véget ért. Louis karjai nem bírtak tovább,így le kellett tennie.

Homlokát az enyémnek döntötte,majd újra megcsókolt.

Szeretlek-suttogta csókunkba

-Én is.Mindennél jobban.Látod,megérte itt maradni.-suttogtam én is,a végét pedig elmosolyogtam

-Igen ám,de most már menjünk. Nálunk majd elszórakozunk még,oks?-kérdezte

-Ahogy akarod.-mosolyodtam el,majd adtam egy puszit a nyakára,amitől szegény tiszta libabőr lett,amit ismét meg kellett mosolyognom

Kéz a kézben elindultunk Louisékhoz. Szinte már futottunk,mivel egyre jobban kezdett esni.

Mikor odaértünk,az előszobában ledobtuk a cipőnket,majd felrohantunk az emeletre.Nem is figyeltünk,hogy van e otthon valaki.

Bementünk Lou szobájába,és lekapkodtuk a ruháinkat. Nem érdekelt,hogy csak fehérnemű volt rajtam Louis előtt,egyszer úgy is meglátott volna lengébb öltözetben is.

-Tyűűhaa.Így még gyönyörűbb vagy. -tette kezeit derekamra,majd egyik kezével végig simított oldalamon.

-Te sem panaszkodhatsz.-kezdtem el kis köröket rajzolni ujjammal a mellkasán

Enyelgésünket Jay zavarta meg.

-Sziasztok,csak azt akartam hogy...-de nem tudta folytatni,ledermedt az ajtóban- Hoppá.nem akartam zavarni,csak éppen..-mondta,majd elkezdett ki hátrálni az ajtón

-Anya,maradj...nem zavartál meg semmit. Szóval mondjad.-nevetett fel Louis

Számomra ez azért elég ciki volt.

-Csak annyi,hogy láttam eláztatok,csinálok teát,te pedig adj Taylornak ruhát..de amúgy,ti mióta vagytok ennyire jóban? És ti jártok?-hadarta el

-Igen Jay,járunk.És azért annyira rég nem békülünk ki.-meséltem,miközbe Lou mellkasának dőltem mosolyogva

-Úgy ahogy mondja.-nevetett fel Louis

-Hát oké.Na öltözzetek,aztán gyertek.-mosolygott ránk Jay,majd elhagyta a szobát

-Ez ciki volt...-mondtam pár másodperc elteltével

-Annyira nem.Nekem tetszett.-nevetett újra Louis

-Jó..akkor jó volt..na de adsz valami ruhát?-néztem rá

-Nem szívesen,de persze.-mondta szomorúan

-Megjegyeztem.-mondtam,majd együtt elindultunk a szekrényéhez.

Tanácstalanul állt előtte,de nem is értettem miért. Átöleltem őt hátulról,nyomtam a hátára egy puszit,majd arcomat a hátába fúrtam.

-Szeretlek.-fogta meg a kezem,majd megfordult az ölelésemben,és magához szorított.

-Én is téged,de már mondtam.-suttogtam

-Tessék,itt egy póló.-váltott hirtelen témát.-kérsz mást is?-kérdezte

-Nem,ez elég lesz.--válaszoltam,majd felkaptam a pólót,ami kb a térdemig ért.

-Hm..nem is nagy rád..ANNYIRA.-nevetett

-Ne nevess.Inkább öltözz.-förmedtem rá

Gyorsan felkapott egy rövidnacit,meg egy pólót,aztán felkapott,és elindultunk a konyhafelé

-Mi lenne ha letennél?-kezdtem ütögetni a hátát

-NEM.-makacskodott

-Lou.Kérlek.-vinnyogtam

-NEM.-makacskodott tovább

-Jay..szólj rá.-kiabáltam

-Mi történik? Miért szóljak rá?-hallottam Jay hangját a konyhából

-Nem enged el..könyörgöm,ments meg.-nyöszörögtem

Hallottam,ahogy Jay felnevet,a következő pillanatban pedig Louis letett,így végre a saját lábaimon állhattam.

-Köszönöm.-vágtam be a durcát,majd karba tett kézzel elindultam a konyhába.

Leültem az egyik székre,Jay pedig elém tett egy bögre forró teát.

-Köszi.-néztem rá mosolyogva

-Ugyan.De amúgy merre jártatok?-ült le mellém

-Sétálni,aztán esni kezdett,én pedig könyörögtem Louisnak,hogy maradjunk kint.-meséltem el

-Ééértem. De amúgy, hogy-hogy kibékültetek? Meg mi ez a járás dolog?-tette fel a kérdéseket

-Kiderült,hogy volt egy nagy félreértés köztünk,aztán rájöttem hogy szeretem,mindennél jobban,és most itt tartunk.-válaszoltam,miközben a bögrém szélén húzogattam az ujjam.

-Én is szeretlek.-hallottam meg Louis hangját mögülem

-Ahha.Azért csesztetsz,mi?-kuncogtam

-Jó,na.-vágta be a durcát,majd leült mellém.

-Tudod,hogy szeretlek,és hallottad is.-tettem a combjára a kezem,majd adtam neki egy puszit

-Máris jobb.-ölelt át

-Na jól van.Én most itt hagylak titeket. Jó szórakozást.De aztán óvatosan.-kacsintott ránk Jay

-Még kiskorú vagyok.Csak óvatos lehetek.-kiabáltam Jay után,aki csak felnevetett

-Na és mi a terved a nap hátralevő részére?-kérdezte Louis

-Az,hogy én most haza megyek. Felmegyek a reggel itt felejtett ruháimért,és távozom.-válaszoltam

-Most komolyan itt hagysz?-tettetett szomorúságot Louis

-Igen. De majd beszélünk Facebookon,vagy twitteren.-mosolyodtam el

-Hát jó.-sóhajtott egyet Lou,utána pedig felálltam az asztaltól,és felmentem Louis szobájába.

Felvettem a ruháim, de Louis pólóját magamon hagytam. A vizes cuccaimat is összeszedtem,felvettem a cipőm,és lementem Louishoz.

-A pólót megtartom.Ez lesz a pizsamám.-adtam Lou szájára egy puszit

-Ahogy akarod.-mondta,majd kezei közé fogta arcom és megcsókolt

-Köszönöm a mai napot.-suttogtam

-Én is.-mondta,majd újra megcsókolt,én pedig rózsaszín felhők között úszva kisétáltam az ajtón. 

Még utoljára hátra néztem,aztán meg sem álltam hazáig.

Mikor hazaértem,a húgom még mindig nem volt sehol.Próbáltam elérni,de ki volt kapcsolva. Remélem nincsen semmi baja.

Írtam neki egy üzenetet,aztán gyorsan elmentem zuhanyozni. Zuhanyozás után felvettem Louis pólóját, aztán laptopom társaságában befeküdtem az ágyamba.

Felmentem twitterre és megnéztem,hogy Louis írt e ki valamit.

Nem kellett csalódnom,ez az üzenet fogadott:

* @Louis_Tomlinson : Életem eddigi legszebb 2 napja volt,nem bántam meg. Szeretlek xx*

Annyira aranyos volt. Írtam neki,hogy remélem jól szórakozott,és pihenje ki magát.

Kiírtam én is egy hasonló tweetet,amire rögtön jött vagy 50 kíváncsiskodó tweet. Nem akartam nekik elárulni hogy mi van, így csak ennyit írtam ki,bele a nagy világba.

*@TayCam: finally found the happiness xx*